KÓRHÁZUNK TÖRTÉNETE
„Tegyük kötelességünket, mint tudományunk hű napszámosai
s embertársaink szenvedését szeretettel enyhíteni hivatottak.”
Sass István orvosdoktor, megyei főorvos
(1822. 02. 23. Borjád -1891. 12.03. Szekszárd)
A szekszárdi kórház egy XVIII. századi, tizenkét ágyas ispotályból fejlődött modern egészségügyi centrummá. Oldalunkon ennek a több mint kétszáz évnek rövid történetét foglaltuk össze.
1782.
Dr. Keller Jakab svájci származású orvos, megyei tisztifőorvos végrendeletileg 10.000 forintot hagyományozott egy állandó kórház létesítésére, mivel ezt az 1780-ban megyeszékhellyé vált Szekszárd fejlődése, a lakosság gyors növekedése szükségessé tette. Az ezt követő 20 évben a kórházi alapítvány gyarapítása a vármegye és Szekszárd egyik legfontosabb ügyévé vált.
1801.
Felépült és megnyílt a kórház, amely egyetlen földszintes épületből állt, két 6-6 ágyas kórteremmel, középen egy konyhával, oldalt egy szobával az ápoló részére. A betegeket egy gondozó és egy sebész látta el, az orvosi felügyeletet a megyei tisztifőorvos gyakorolta. Az intézményt őfelsége tiszteletére “Ferenc-közkórház”-nak nevezték el.
1817
Dr. Babits Mihály (a költő dédapja) lett a vármegye és egyben a Ferentz Ispotály főorvosa. Irányítása alatt a kórház fejlődésnek indult. Babits szabályozta a betegek étkeztetését, javaslatot tett az adományok rendjének elfogadására, írásba foglalta a gondnok kötelességeit. Intézkedései hozzájárultak a kórház iránti bizalom erősödéséhez; mind gyakrabban történt meg, hogy tehetősebb betegek keresték fel a kórházat, akik az ápolást meg tudták fizetni. Babits működése alatt a betegforgalom tízszeresére nőtt.
1832.
Dr. Tormay (Krenmüller) Károly megyei főorvos lett a kórház első igazgatója. A kiválóan képzett orvos működése növelte az intézmény hírnevét és tekintélyét: az arisztokrácia is kezdte igénybe venni a kórházi kezelést. Tormay nagy súlyt helyezett a további bővítésre, közadakozásból a kápolna mellett egyemeletes épületet emeltek, 47 ággyal.
1848-49.
A forradalom és szabadságharc alatt a kórház sok sebesült és beteg katonát ápolt. A szabadságharc bukása után a régi vezetők, akik a kórház ügyét mindig pártolták, eltűntek a közéletből. Dr. Thodorovics Lajos, az új igazgató csak nagy szigorral – kintlévőségek behajtásával, fizetési fegyelem növelésével – tudta elérni, hogy a kórház ügyei javuljanak. Az intézmény történetében először kapott fizetést a gondnok.
1854.
Az addigi egyetlen ápolót a Szent Vincéről elnevezett apácarend Graz-ból érkezett nővérei váltották fel, ezzel nagyot javult az ápolás színvonala.
1860.
Újbóli bővítéssel, egy-egy földszinti és emeleti kórterem felépítésével 90 ágyra nőtt a kórházi kapacitás. Még ebben az évtizedben több alapvető beruházás történt: jégvermet, mosókonyhát, gondnoki lakást építettek, csatornáztak, újabb telekvásárlásokkal bővítették a kórház területét. Egy díjnok személyében először alkalmazott a kórház adminisztratív dolgozót.
1872.
Dr. Gájássy Lajos igazgató fáradhatatlan mozgatója volt a kórházi építkezések befejezésének: kórtermekkel, műtőhelyiséggel, konyhával bővült a létesítmény. A kórházi ágyak száma 120-ra emelkedett.
1897.
Dr. Tanárky Árpád igazgatósága alatt újabb bővítésre nyílt lehetőség: az emeletes szárnyat a kórház déli bejáratáig meghosszabbították. A létesítmény két osztályra tagolódott: a belgyógyászati és fertőző osztályra, valamint a sebészeti, szülészeti és elmeosztályra. A megnövekedett munkára nagyobb személyzetet, két segédorvost és több új ápolót alkalmaztak.
1900.
A századforduló utáni évtizedben további belső átalakításokkal 370 ágyra bővült a kórház. Valamennyi helyiséget vízvezetékkel szereltek fel, vízöblítéses WC-ket létesítettek. Gőzgép látta el meleg vízzel a mosodát és gőzzel a sterilizáló készüléket. Tovább folytatódott a szakmai tagozódás – sebészet, nőgyógyászat, szülészet, belgyógyászat, venereás (nemi) betegségek, szembetegségek osztálya, elmeosztály -, az önálló osztályok megalakítása felé.
1914-1918.
Az I. Világháború alatt sok sebesült katonát ápoltak a létesítményben. Az orvosok egy része hadiszolgálatot teljesített, így az itthon maradtakra és az ápoló személyzetre nagy teher nehezedett. A kórház tanfolyamokat szervezett önkéntes ápolók képzésére. A gazdasági helyzet romlásával a kórház anyagi helyzete is meggyengült. Tetézte a bajt, hogy egy galíciai katona himlőt hurcolt be, a járvány végigsöpört a kórházon, egy hónapra be kellett szüntetni a betegek felvételét. Az intézmény megpróbálta önerőből előteremteni szükségleteit: pékséget létesített, konyhakerti növényeket termelt, lovakat vett, hogy a fuvarozást olcsóbban tudja megoldani.
1926.
Dr. Treer István lett a kórház igazgatója. Az osztályok száma négyre bővült: belgyógyászat (vezetője Dr. Treer István), sebészet (Dr. Novák Miklós), elme- és fertőző osztály (Dr. Sztanó Sándor), valamint laboratórium, röntgen és kórbonctan (Dr. Kovács V. Károly). Korszerűsítéseket végeztek, pótolták a kórház berendezéseit, orvosi műszereit, textíliáit. Az elmeosztály zsúfoltságát enyhítette, hogy Palánkon létrehozták az ország első, tanyarendszerű elmebetegápoló telepét, mely olcsó élelmiszerrel is ellátta a kórházat. Dr. Treer a kórház történetének addigi legnagyobb szabású építkezését tervezte meg, a kórház további fejlesztésére, az épületegyüttessel szemben fekvő mezőgazdasági területen, amelynek során modernizálták a kórházat és bővítették a szülészet- és bábaképzőt. A tervet Szekszárd városa és a Népjóléti Minisztérium anyagilag is támogatta.
1930.
Október 12-én került sor az új kórház ünnepélyes megnyitására, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és felesége, valamint Ernszt Sándor népjóléti miniszter és Virág Ferenc pécsi püspök jelenlétében. Tolna vármegye, hálából az állami segítségnyújtásért a kórházat Horthy Miklós Közkórháznak nevezte el. A 800 ágyas, korszerű gyógyintézet hat új pavilonjában és az adminisztrációs épületben egyebek mellett 100-100 ágyas sebészeti és belgyógyászati osztály, 55 ágyas fertőzőbeteg-osztály, 153 férőhelyes tüdőbeteg-osztály, röntgen- és laboratóriumi osztály, valamint kazánházat, mosókonyhát, vasaló-, és fertőtlenítő részleget tartalmazó gazdasági épület; irodák, tárgyalók, igazgatói, lelkészi és apácalakások, nyertek elhelyezést.
1932.
Megszűnt a bábaképző intézet, de előrelépést jelentett, hogy a „régi kórházban” korszerű szülészeti osztályt alakítottak ki 67 felnőtt és 30 csecsemő ággyal.
1939-1945.
A II. világháború beszerzési nehézségekben és a kórház alkalmazottainak katonai behívásában éreztette hatását. Az országot megszálló német csapatok a régi kórház néhány helyiségében rendeztek be gyengélkedőt. A benyomuló szovjet csapatok hadikórházat alakítottak ki a kórház épületeiben. Ennek ellenére a betegellátás egy percre sem szünetelt az intézményben. A szovjet csapatok elvonulása után mostoha körülmények között folytatódott a gyógyító munka, felszerelés, kötszer és gyógyszer nélkül, hideg kórtermekben, gyakran a régi népi gyógymódok alkalmazásával.
1945.
A kórház első ízben vette fel Balassa János nevét és önálló bőrgyógyászati osztállyal bővült.
1949.
Létrejött a gyermekosztály, a fül-orr gégészeti és a szemészeti osztály
1950.
Az ötvenes években önálló röntgenosztály és laboratórium, intézeti gyógyszertár, szájsebészeti osztály, tüdősebészet és urológia, valamint egy megvásárolt villában új kórbonctani részleg létesült. Nagy jelentőségű volt a véradó állomás megszervezése.
1961.
Dr. Szentgáli Gyula irányítása alatt, az orvostudomány szakágakra válásának megfelelően létesült új gasztroenterológiai profilú belgyógyászati osztály, felépült az új tüdőgyógyászati pavilon, három tüdőgyógyászati osztállyal. Önálló ideggyógyászati, traumatológia, reumatológia, ortopédiai, hematológiai és endokrin profilú belgyógyászati, radio-geriátriai, valamint belgyógyászati intenzív osztályok alakultak és méltó körülményeket biztosító elmeosztály épült. Újjáépült a „régi kórház” 1962-ben leégett, szülészet-nőgyógyászati épületszárnya is. Szentgáli nagy gondot fordított a korszerű diagnosztikus osztályok és kiszolgáló részlegek megteremtésére. Önálló aneszteziológiai osztályt szervezett, új laboratóriumot és gyógyszertárt létesített. Lakóhelyeket építtetett a kórház területén az orvosok számára és Szekszárd vezetőivel összefogva, orvoslakásokat hoztak létre a városban, a családos orvosoknak. Nővériskola és nővérszálló is épült. Szociális intézkedései közül kiemelkedett a kórházi bölcsőde és óvoda, Domboriban az üdülőtelep létesítése, a kórházi uszoda megépítése. Ösztönözte a tanulást és önképzést, a tudományos munkát: orvosi könyvtárat rendezett be, audiovizuális nyelvstúdiót hozott létre. Egyedülálló volt hazánkban, hogy a kórház rendszeresen megjelenő, színvonalas tudományos folyóiratot adott ki. A kórházat a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktató kórházának nyilvánították, vezetője címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott. Az új létesítmények mellett folyamatos volt a régi épületek korszerűsítése, a kórházi ágyak száma 1500-ra nőtt. Dr. Szentgáli elsőként ismerte fel az ország orvos vezetői közül a közgazdaságtan meghatározó szerepét a kórházi gazdálkodásban, valamint a számítástechnika és az informatika jövőbeni jelentőségét. Azt már nem érhette meg, hogy az általa létesített informatikai egységből nőtt ki a később országos feladatokat ellátó GYOGYINFOK (Gyógyító Ellátások Információs Központja).
1980
Dr. Molnár Ádám igazgatósága alatt adták át az új gyermekgyógyászati pavilont és modern művese részleget hoztak létre. A ’80-as években, a kórház területén kívül felépült az új kazánház, ezzel csökkentve a város légszennyezését. Átalakítások történtek a belgyógyászati pavilonban, a sebészeti osztályon és új kupolát kapott az „A” épület. Önálló osztállyá alakult és bővült az izotópdiagnosztikai laboratórium. A röntgendiagnosztikai osztályon CT-készüléket és modern angiográfiás műtőt helyeztek üzembe. Nagyvállalatok segítségével bővült a bronchológia, a gasztroenterológia és az urológia endoszkópos eszközparkja. További rekonstrukciós tervek készültek és felvetődött a központi műtőblokk létesítésének gondolata.
1990-1994.
A rendszerváltást követően Dr. Deák György lett az igazgató. Vezetése alatt több infrastrukturális beruházás kezdődött: szilárd burkolattal látták el az utakat, új porta épült a kórház déli oldalán, kereskedelmi és szolgáltató pavilonokkal, felújították a konyhát, új központi ebédlőt építettek, új műszaki épület és mosoda létesült. A régi kórház felújított, északi szárnyába kerültek az igazgatóság és az adminisztráció irodái. Krónikus bel- és tüdőgyógyászati, illetve elmeosztályt alakítottak ki és megújult a fertőző osztály épülete. Az időszak legjelentősebb orvosieszköz-fejlesztései: mammográf, új CT és a gasztroenterológia korszerű video-endoszkópos berendezésének beszerzése. Megkezdődött az egészségügyi munkahelyek számítógépekkel való fölszerelése is. Ugyanakkor, a korabeli egészségügyi reform elvárásainak megfelelően az ágyak száma 515-tel csökkent és a kedvezőtlen irányban változó gazdasági szabályozás következtében az a gyarapodás, bővülés mely végigkísérte a kórház 19 évtizedes történetét, megtorpant.
1998-2000.
Dr. Muth Lajost nevezték ki a kórház főigazgató főorvosának, aki az intézmény sikeres működtetése érdekében üzemgazdasági szemléletű menedzsment kialakítására törekedett. Ekkor vezették be a kontrollingrendszert és kezdődött meg egy olyan integrált kórházi informatikai rendszer kiépítése, amely lehetővé teszi a kórház osztályai és külső telephelyei informatikai igényeinek kielégítését és biztosítani tudja az elektronikus kommunikációt a regionális és országos egészségügyi rendszer más intézményeivel. Több orvosszakmai fejlesztés is történt az osztályos intenzív részlegek kialakításával, illetve bővítésével a kardiológián, tüdőgyógyászaton, gyermekgyógyászaton, fertőző osztályon, sebészeten és a traumatológián, valamint laboratóriumi automaták beszerzésével a Központi Laboratórium számára. Korszerű műveseállomás létesült a kórház területén. Ebben az időszakban több jelentős alapítvány jött létre, melyek tevékenysége a kórház egyes osztályainak, illetve az intézmény egészének fejlesztését célozta.
2001.
Az alapítás 200. évfordulóját egyéves rendezvénysorozattal ünnepelték. A kórház ekkor vette fel újra Balassa János nevét, amely a megelőző évtizedek fenntartóváltozásaival „kikopott” az intézmény hivatalos elnevezéséből. A jubileumi év során minden osztály megrendezte a saját szakmai és közösségi eseményét, majd októberben egész napos kórházi ünnepség zárta az emlékévet, Mikola István akkori egészségügyi miniszter részvételével. Az alkalomra jelent meg „A szekszárdi kórház krónikája 1801-2001” című kiadvány és a záróünnepség programja alakította ki az azóta is minden évben megrendezésre kerülő Balassa-nap hagyományát.
2006.
Elindult a kórház Informatikai Integrált Rendszere (INFOREND). A Gyogyinfok egykori szakemberei a kórház orvosaival együttműködve, az új medikai adminisztrációs szoftverrel együtt alakították ki. az intézmény teljes belső informatikai rendszerét, az Intranettel. Az eredetileg kifejezetten a kórházra szabott rendszer ma már az egészségügyi ellátást segítő, más rendszerekkel összehangolva működik.
2007-2008
Hosszas tervezőmunkát és elhúzódó építkezést követően átadták az új központi diagnosztikai és műtőblokkot (MDB), amelynek építése még 1995-ben kezdődött meg. Ezzel – a szülészetet kivéve – a műtétes szakmák műtői egy épületbe kerültek, ahol a frissen műtöttek intenzív ellátására központi intenzív osztályt is kialakítottak. A „B”épület felújításával a műtétes szakmák – általános sebészet, traumatológia, ortopédia, fül-orr-gégészet és urológia – fekvőbeteg-ellátó háttere is korszerűvé vált.
2010.
A sürgősségi ellátás országos rendszerének átalakítása szükségessé tette egy sürgősségi osztály kialakítását, először a belgyógyászati tömb alagsorában, majd a Műtőblokkban, annak utólagos bővítésével és a kórházparkban egy helikopter-leszállópálya megépítésével.
2012.
A korábban, a Pécsi Orvostudományi Egyetemmel fennálló együttműködést megerősítve, az intézmény az egységes Pécsi Tudományegyetem oktató kórháza lett.
2013-2014.
Az addigra elavult orvos-nővérszálló helyén, 3,5 milliárd forintos, uniós támogatásból megépült a „H” pavilon és szintén uniós forrásból, 200 millió forintos gép-műszer beszerzéssel korszerűsödött az ott helyet kapott ideggyógyászati és a kardiológiai-nefrológiai fekvőbeteg-ellátás. Az intenzív részleg is ekkor alakult át valódi központi intenzív osztállyá, ahol a sebészeti műtétesek mellett az intenzív ellátást igénylő belgyógyászati betegek is kezelését is végzik. Az épület földszinti szakrendelői között modern gasztroenterológiai endposzkópos labort alakítottak ki. A CT- és MR-berendezések beszerzésével és azokhoz, a műtőblokkban megfelelő vizsgálóhelyiségek kialakításával tovább bővültek az intézmény diagnosztikai lehetőségei.
2015.
A daganatos betegek számának növekedése és az onkológiai ellátási lehetőségek bővülése szükségessé tette önálló onkológiai osztály létrehozását és a megfelelő feltételek biztosításával Megyei Onkológiai Centrum megteremtését. Az onkológiai ellátás infrastrukturális fejlesztése is elkezdődött.
2016.
Dr. Németh Csaba kapott főigazgatói megbízatást. Ebben az évben, pályázati forrásból kezdődött meg a kórház több épületének energetikai rekonstrukciója, az SBO-n detoxikáló részleget hoztak létre, a modern szövettani vizsgálatokhoz szükséges, csúcstechnológiás laboratóriumi eszközöket kapott a Patológiai Osztály és a rendelőintézetben megkezdődtek egy közforgalmú patika kialakításának munkálatai. A régi, kórházi majálisok közösségépítő hagyományait és hangulatát felelevenítve, első ízben rendezett Balassa Bogrács néven családi napot az intézmény.
2017.
Folyamatos a kórház épületeinek energetikai rekonstrukciója. A Fertőző Osztály a belgyógyászati tömb földszintjén kialakított, korszerű, új helyére került, a palánki pszichiátriai és szocioterápiás rehabilitációs részleg beköltözött a Pszichiátriai Osztály 3. emeletére. A volt kazánház területén 8400 négyzetméter alapterületen, 2100 darab 270 Wp-os napelemparkot helyeztek üzembe, amely éves szinten 562 ezer kWh villamos energiát termel a kórház részére.
2018.
A menedzsment célja nemcsak a kor követelményei által megkívánt színvonalon tartani, de fejleszteni is az infrastruktúrát. Egyebek mellett jelentős fejlesztések történtek az egynapos sebészet orvosi eszközparkjában és echocardiográfiás berendezéssel, szemészeti operációs mikroszkóppal is gazdagodott az intézmény. A belgyógyászati tömbben átadott, új cytosztatikus labor lehetővé tette az onkológiai betegek egyedi gyógyszerezését. Tovább folytatódott az épületek energetikai és homlokzati fejújítása, korszerűsítették az Onkológiai Osztály kórtermeit és a mentálhigiénés gondozót. A szekszárdi kistérség önkormányzatai összefogásban támogatták a Gyermekgyógyászati Osztály épületének belső felújítását. 150 milliós EU-s forrásból fejlesztették az intézmény egészségügyi humánerőforrás rendszerét és megkezdte működését az országos program keretében létrehozott Egészségfejlesztési Iroda (EFI), amely szolgáltatásaival, programjaival a térségben élők egészségtudatosságát támogatja.
2019.
A baleseti sebészeti és az ortopédiai osztály egyesítésével Traumatológiai Ortopédiai Összevont Osztály alakult. Ebben az évben végeztek először vállprotézis műtétet a kórházban. Az orvosi ellátás fejlesztésére jelentős eszközbeszerzések történtek a nőgyógyászat, urológia, gasztroenterológia, sebészet és ortopédia, képalkotó diagnosztika, szemészet és az újszülöttek hallásvizsgálata területén. A betegbiztonság fokozása érdekében 60 millió forintból fejlesztették az intézmény infekciókontroll-gyakorlatát és több szakmaterületet érintő, a dolgozók kompetenciabővítését eredményező szakképzés is megvalósult. A családbarát egészségügyi ellátás pályázati forrásaiból újult meg a szülőszoba, a gyermekágyas és az újszülött részleg, illetve a Gyerekosztály 3. emeletén az anyaszálló. Akadálymentes liftet kapott a szülészeti tömb, több parkolóhelyeket alakítottak ki az igazgatósági épület udvarán. Megújult a Patológiai osztály halott-tároló kamrája és annak környezete, valamint a kórház több, műszaki háttérellátást biztosító, épülete is. Higiénikus és esztétikus hulladékgyűjtő épültek készültek el a „C” épületnél és a műtőblokknál. A járműpark energiahatékony és környezetkímélő elektromos személygépjárművekkel és töltőállomással gazdagodott. A Pszichiátria betegei számára az Illyés Gyula megyei könyvtár fiókkönyvtáraként működő könyvtárszobát adtak át. A kórházpark elnyerte az önkormányzat „Tiszta, rendezett, virágos porta” díját. Az intézmény több sikeres regionális és országos konferenciát, továbbképzést rendezett, nemzetközi hírű szakemberek részvételével.
2020-2021.
A koronavírus-világjárvány átírta, nemcsak a lakosság, a kórház életét is. A szakemberek addig ismeretlen kihívásokkal néztek szembe mind a betegség kezelése, mind a járványügyi védelmi intézkedések terén. A „D” épületben járványkórházat hoztak létre, külön sürgősségi és intenzív részlegekkel, a COVID-fertőzöttek ellátására. Az addig ott működő osztályokat át kellett telepíteni a kórház más épületeibe, megoldani a fertőzöttek és a más betegségekkel orvosi ellátásra szorulók betegútjainak biztonságos elkülönítését és biztosítani a halaszthatatlan, sürgős ellátásokat. Az átszervezés egyaránt óriási munkát jelentett a háttérterületeknek, és az egészségügyi személyzetnek. A baj összekovácsolta dolgozókat, egy emberként, összefogásban teljesítették a tőlük elvárt feladatot, példát mutatva elkötelezettségből, hivatástudatból, önfeláldozásból. Helytállásuk elismerésének a lakosság tárgyi és anyagi támogatással, együttműködéssel számos jelét adta. Legnagyobb elismerésként, a 2021. évi megyenapon az intézménynek ítélték a Tolna Megyéért kitüntető címet, amelyet addig csak természetes személy kaphatott. „A díj számomra a megyében élő 220 000 ember köszönetét fejezi ki a kórházban hősiesen helytálló 1600 társa felé, mindazért, amit az elmúlt időben a közösségért tettek, tettünk.” – fogalmazott a díj átvételekor Dr. Németh Csaba főigazgató. A járvány elleni védekezés mellett az intézmény infrastrukturális fejlesztését sem hanyagolták el: az egykori kórházi strand elavult medencéjének feltöltésével, a lakossági igényeket figyelembe véve új, 80 férőhelyes parkoló létesült. Az ápolók nemzetközi napján, a nagy elődök tiszteletére Florence Nightingale-emléklámpást avattak az intézmény szakdolgozói, a kórházparkban. Az egészségügy országos irányító rendszerének változásával a kórházi dolgozók közalkalmazottiból egészségügyi szolgálati jogviszonyba kerültek. Az intézmény megyei irányító kórház lett, ez szorosabb együttműködést jelentett a megye két városi kórházával, a Bonyhádi Kórház és Rendelőintézettel és a Dombóvári Szent Lukács Kórházzal. Fejlesztések: új EKG a központi ITO-nak, márciusban, a kórház oltópontján megkezdődött a lakosság koronavírus elleni védőoltása, újabb ágyak, kórtermi berendezések a Rotarytól, mobil légzéstámogató berendezés és hordozható bilirubinmérő a Gyerekosztálynak. A több hullámban érkező járvány emberi és kommunikációs oldalról is alaposan próbára tette kórházi dolgozókat és a lakosságot egyaránt. A betegek és az egészségügyi személyzet biztonságát, az intézmény működőképességének megőrzését szolgáló, ámde sok kényelmetlenséggel járó, óvó rendszabályok fontosságáról, a higiéniai fegyelemről, a helyes maszkhasználatról az intézmény rendszeresen tett közzé tájékoztatókat. A szigorú egészségügyi kommunikációs előírások betartása mellett, a hatékonyabb kommunikáció érdekében, a kórház elindította hivatalos oldalát a legnagyobb internetes közösségi oldalon.
2022.
Nagy értékű gyermekszemészeti diagnosztikai készülékkel, a koraszülött-ellátáshoz életmentő orvosi eszközökkel gazdagodott a Gyermekosztály és 300 milliós beruházásból új berendezésekkel fejlesztették a járóbeteg-ellátás színvonalát. A bőrgyógyászati osztály a felújított „C” épületbe költözött. Kiemelkedő eredményességgel, első ízben csatlakozott a kórház a „Május a vérnyomásmérés hónapja” akcióhoz: a munkatársak országosan a legtöbb lakossági szűrést végezték. Hosszú távú, a hivatali dolgozók egészégtudatosságának növelését és egészségvédelmét célzó együttműködést kötött az intézmény és a megyei kormányhivatal. Átadták az orvosok, egészségügyi dolgozók képzését, továbbképzését 21. századi szimulációs eszközökkel, valósághű körülmények között lehetővé tévő Skill-labort. Két év szünet után újraindultak az évtizedes hagyományokkal bíró, helyi szervezésű, de regionális és országos jelentőségű gyermekgyógyászati, belgyógyászati és traumatológiai konferenciák. Természetfotó-kiállítás nyílt a kórházigazgatóság folyosógalériáján, a kiállítók között az intézmény természetfotósként is elismert orvosaival és ismét régi ünnepélyességével rendezhette meg az intézmény a Balassa-napot. A kertészeti csoport gondos munkájának köszönhetően a kórház 12 hektáros, arborétumszerű parkja Madárbarát munkahely címet kapott.
2023.
Befejeződött a Pszichiátriai tömb felújítása és jelentős eszközfejlesztés történt a Patológiai Osztályon. Csőpostarendszer kiépítése valósult meg a kórház területén. Átadták a lila épület két felső emeletének felújításával kialakított, új orvos- és nővérszállót.
2024.
Az intézmény főigazgatója január 1-től (hivatalosan 2024. július 15-től) Kis Zoltán Károly.
NÉVADÓNK: BALASSA JÁNOS (1814-1868)
Balassa János régi, dunántúli köznemesi család ivadéka, a Tolna megyei Szentlőrincen született 1814-ben, ahol atyja evangélikus lelkész volt. Orvosi tanulmányait Pázmány Péter egyetemen kezdte és Bécsben fejezte be, ahol 1838-ban szerzett orvosi és sebésztudori, valamint szülészmesteri diplomát.
A fiatal Balassa, az akkor világhírű bécsi orvosi iskola olyan nagyságaitól sajátította el a sebészet tudományát, mint Wattmann és Schuh. Utóbbi mellé 1841-ben ki is nevezik a fiatal tehetséget tanársegédnek. Balassa elismert és megbecsült tagja a bécsi orvosi karnak, nyugodt és felfelé ívelő orvosi pálya elé néz, amikor azonban Pesten a sebészet tanszéke megüresedik, magyarságtudata felülkerekedik és benyújtja pályázatát a hazai intézménybe.
Kinevezése vallási akadályokba ütközik, azonban egy orvosi bravúrját követően, melyet véletlenül Lónyai János magyar kancellár családjában hajtott végre, a király 1843. március 21-én aláírja az alig 28 éves Balassa kinevezését a pesti egyetem sebészi tanszékére.
Mielőtt tanszékét elfoglalja Párizsba utazik, hogy a kor legnagyobb sebészei, Velpeau és Malgaigne műtéteit tanulmányozza, a tanársegéde, Lumniczer által leírt, legendás alapossággal: „Két ízben jártam végig Európa műtősebészi kitünőségeit, de sem Dieffenbachban, sem Malgaigneben, Roux, Blandin, vagy Velpeauban, sem Listonban nem lelém fel annyira összpontosulva a jeles operateur minden tulajdonságát, mint Balassában.”
Nyugati mértékkel mért szaktudásának és magyar mértékkel mért hazafiságának köszönhetően „a tespedő magyar sebészetet ebből az ódon, sötét Hatvan utcai épületből kivezetik a nyugat fénylő világosságára és megteremti a modern magyar sebészetet”.Állandó kapcsolatot tart fenn külfölddel. London, Párizs és Bécs után, 1847. március 11-én ő hajtja végre hazánkban az első éter-altatásos műtétet, megelőzve a német és orosz sebészeket.
Kossuthhoz és Deákhoz egyaránt kapcsolatok fűzik. Amikor elérkezik 1848. március 15-e, Petőfi szavalata éppen Balassa előadását szakítja félbe- nem Deák, hanem Kossuth mellé áll. Tagja a pozsonyi országgyűlésre utazó küldöttségnek, itt találkozik és köt életre szóló barátságot Korányi Frigyessel. A tanszabadság kimondásakor Eötvös Balassát nevezi ki az egyetem orvosi ügyeinek igazgatójává. Azonban hamarosan a fegyvereké a szó, amikor Balassa ugyancsak megtalálja az utat nemzete szolgálatára. Tábori sebésztanfolyamot szervez, egyetemi klinikáját pedig sebesült honvédek részére rendezi be.
Hazafias tevékenysége miat, Világos után ő sem kerüli el a katonai törvényszék ítéletét: megfosztják tanszékétől és börtönbe zárják. Fogságának szomorú nevezetessége, hogy az Újépületben, Batthyány cellája mellé került, és amikor Batthyány az ereit felvágta, Balassát hívták át sebei bekötésére.
Mivel az egyetemi tanszéktől való végleges elmozdítása még az államügyész szerint is pótolhatatlan veszteséget jelentene a tudomány számára, az ifjú Ferenc József a hivatalvesztés büntetését kegyelem útján elengedi. Ez nagy jelentőségű esemény volt, hiszen a vezető „rebellis orvosok” közül egyedül ő volt ismét szabad és pozícióban.
Ragyogó napjai következnek a magyar orvostársadalomnak, ami az összefogást illeti. Balassa nem fél kockára tenni alig visszaszerzett állását és az akkor még „szemmel tartott”, volt honvédorvos társait felkarolja, Markusovszkyt, Lumniczert és Korányit maga mellé veszi és saját jövedelméből fizeti. Életének vezérlő elve a doktori értekezésében is szereplő jelmondata: „Vivere allis, non sibi” (Élj mások javára, ne magadnak). Vasárnaponként lakásán fogadja kartársait és kialakul az ún. „Balassa-kör”, amelynek tagjai: Markusovszky, Lumniczer, a Párizsból hazatárt Hirschler, Korányi, majd Semmelweis. Itt tervezgetik a magyar orvostudomány jövő kifejlesztését. Tekintélye egyre nő, úgyhogy a kormány is felismeri súlyát és 1863-ban kinevezik az akkor alakult cs. és kir. közoktatási tanácsba, a magyarság képviselőjének.
Részt vállal az Orvosi Hetilap, valamint az Orvosi Könyvkiadó Társulat megalapításában. Kitüntetések sorozata éri: királyi tanácsos, megkapja a Lipót-rendet, ő lesz az országos közegészségügyi tanács elnöke, ott van Magyarország egészségügyi újjászervezésében. A legnagyobb elismerés, amikor Erzsébet királyné őt választja magyar orvosául. Így Balassa a királyné szülészorvosa a budai várban, amikor 1868. április 22-én Valéria főhercegnő születik. Ez alkalommal a királyné – nevének kezdőbetűjével díszített – gyémántgyűrűt ajándékoz kedves magyar orvosának.
Balassa 10 tanársegédet és 27 műtősebészt nevelt az országnak. Két ízben hívták meg tanárnak külföldre, a bécsi József akadémia és a bécsi egyetem, de hazafiassága Pesten tartotta.
Korának legnagyobb sebészévé vált és nemcsak Magyarországon, de európai viszonylatban is az elsők között tartották számon. Híresek voltak vese- és plasztikai műtétei. A Tudományos Akadémián – melynek épületére 4000 forintot adományozott – székfoglalóját 1861-ben „operationes plasticae” címen tartotta és a gége, ajak, orr és szemhéjpótlás eseteit adta elő.
Az orvosi hivatást szent dolognak tekintette. Felfogása csodálatosan találkozik a háromszáz évvel azelőtt élt híres francia katonasebész, Paré meggyőződésével. Paré egy meggyógyított sebesült tisztnek ezt mondta: „Je le pansay; Dieu le guarist” (Gyógyítottam én, meggyógyította Isten). Balassa viszont, említett doktori értekezésében kijelenti: „Deus in nobis, agitante calescimus illo” (Isten bennünk van, buzgalmunk az ő műve). Drámai vallomásban tárja elénk az orvos lelkivilágát, az emberéletért vívott harcban, amikor egy műtéte után egy már-már halottnak vélt betegben az élet jelei mutatkoznak: „…és a nehéz halálküzdelemből az élet mosolygott vala előnkbe… E magasztos jelenetnél a legbensőbb megindulásnak érzelme fogott el.”
Tanári működésének 25. évfordulóját, 1868. májusában az egyetem ifjúsága és a főváros is megünnepelte, de még ugyanez év december 9-én kitűzték a gyászlobogót is: a nagy sebész meghalt vakbélgyulladásban. Aki ezrek életéért futott versenyt a halállal 25 éven keresztül, az a maga életének megmentésénél alul maradt a harcban.
Kevés ember van, akiért sírnak a kunyhótól fel egészen a királyi palotáig. Ő érte sírtak. Öreg szolgáját temetése napján ott találták az egyetem gyászlobogórúdjára borulva, gazdáját siratva. Erzsébet királyné, amikor a halálhírét vette, udvari ebédjét lemondva szobájába vonult könnybe lábadt szemekkel, úgy gyászolta kedves magyar orvosát.
A legnagyobb kitüntetés, amit magyar orvos
Tiszteletére a Budapesti Orvosegyesület még 1877-ben Balassa-érem néven kitüntetést alapított, amely 1943-ig a legnagyobb magyar orvosi elismerés volt, majd 1960-ban a Magyar Sebész Társaság kitüntetéseként, Balassa Emlékérem néven éledt újjá és kerül évente átadásra.
Források:
Balassa Béla: A Kossuth-idők hazafias orvosai. München, 1954. Karpathia Kiadó. pp. 76-81.
Az orvosi tudomány magyar mesterei. Bp., 1924. Janny Gyula: Balassa János. Bp., 1875. Korányi Frigyes: Balassa János. Emlékbeszéd a Budapesti Kir. Orvosegyesületben. Bp., 1908. Arányi Erzsébet: Fertőző betegségek Magyarországon. Bp., 1911. Horváth József Antal: Dissertatio Inaugurali Medica de Cancro Labiali… Pest, 1846.
Salacz Pál: A Budapesti Királyi Orvosegyesület jubiláris évkönyve, 1837-1937. Bp., 1938. (Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársai, Gazda István vezetésével. Közreműködött: Kapronczay Károly és Szállási Árpád)
Magyar Sebész Társaság/Kitüntetések https://www.doki.net/tarsasag/sebesz/info.aspx?sp=21
SZÜRKE NÉNÉK – a szekszárdi kórház első ápoló nővérei
A kórházi betegellátás színvonalának emelésére, 1854-ben, az ausztriai Graz városából négy Szent Vince-rendi apáca érkezett: Platzer Katalin főnöknő, Pachenek Josefa, Rademacher Mária, és Vincentia. A nővéreket a Szekszárdiak ünnepelve fogadták és ruhájuk miatt nevezték el őket szürke nénéknek.
A Szent Vince Rendet – más néven Irgalmas nővérek, vagy Szeretet leányai rendjét – 1633-ban, Párizsban alapította Páli Szent Vince és Marillac Szent Lujza a szegények és betegek gondozására. A rend a 19. századra az egész világon elterjedt. Magyarországon a szekszárdi Ferenc kórház az elsők között volt, amely betegeinek ápolását rájuk bízta.
A nővérek a betegellátás fejében ellátást, szállást és ellátást kaptak. Ahogy bővült a kórház, az ápoló nővérek száma is nőtt, 1896-ban már 20, 1927-ben 31 szekszárdi irgalmas nővért tartottak számon. Amikor 1945-ben a szerzetesrendi apácákat elküldték, közülük négyen a sebészeti osztályon maradtak és az ápolás ismereteit tanították a fiataloknak.
A szerzetesrendek feloszlatásakor, 1950-ben a nővéreknek végleg távozniuk kellett. A Szent Vince leányai női apácarend utolsó tagja Verbovszki Mária (1910-2010), rendi nevén Györgyi nővér volt, aki először Márianosztrán a börtönben teljesített szolgálatot, de egészségügyi okok miatt áthelyezték a szekszárdi árvaházba, ahonnan 1952-ben a szekszárdi kórház gyermekosztályának koraszülött részlegére került és itt dolgozott 1965-ös nyugdíjazásáig. Utolsó éveit a rendház Budapesti Idősek Otthonában töltötte közel 100 évesen, hunyt el.
AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK
Dr. Szentgáli Gyula (pdf)
Dr. Kelemen Endre (pdf)
Dr. Kovács Sándor (pdf)
Dr. Tarján Jenő (pdf)
